Törökország kevésbé ismert történelmi látnivalói

AizanoiMióta az első régészeti ásatások megkezdődtek, Törökországot a civilizáció bölcsőjének tartják. Az anatóliai civilizációk, a hettiták, lüdiaiak, az urirtaiak, majd a görögök, a rómaiak, az ottománok az ország valamennyi pontján örök időkre szóló nyomokat hagytak. A gyönyörű török vidékeket a régészeti helyszínek, az ősi templomok, szentélyek és épületek romjai teszik még varázslatosabbá és csábítják még a történelem iránt legkevésbé érdeklődő turistákat is alaposabb felfedezésre.

Aizanoi

A régészeti lelőhely főként római kori épületmaradványokat őriz a város fénykorából, a 2-3. századból. A Kütahya központjától 57 km-re található terület a bizánci korban püspöki székhely volt, a Zeusz tiszteletére emelt temploma egész Anatóliában a legszebb állapotban fennmaradt templom. Színházak, mozaikokkal díszített, török stílusú fürdők, egy kereskedelmi célokra használt épület és az út mentén kiépített oszlopok, valamint egy nekropolisz látható itt. Az eredeti 5 híd a Kocacay-folyó felett még ma is használatban van. A német régészek jelenleg is feltárásokat végeznek itt, i.e. 3000-ből származó település maradványokat is találtak. Aizanoi a római uralom alatt gazdagodott meg, főként a bor-, a gabona- és a gyapjúkereskedelemből. A lelőhelyet 1924-ben európai utazók fedezték fel, az ásatások az 1830-40-es években folyamatosan zajlottak és napjainkban is tartanak.

Gaziantep Zeugma Mozaik MúzeumGaziantep Zeugma Mozaik Múzeum

A Gaziantep Régészeti Múzeum részeként működő Mozaik Múzeum fantasztikus gyűjteményét tartalmazza az egykori római városban, a 45 km-re lévő Zeugmaban talált mozaikoknak. A leletek még azelőtt kerülte elők, hogy a Birecik-gát elárasztotta a területet és örökre maga alá temette a település romjait. Zeugma a Római Birodalom egyik legfontosabb keleti városa volt, i.e. 300 körül alapították, katonai és kereskedelmi központ szerepét is betöltötte. Aranykorában több mint 70.000 lakója volt a városnak, ami támadás következtében indult lassú hanyatlásnak a 3. században. Továbbra is fontos római, később bizánci város maradt, a 6. században a birodalom határain egyre fokozódó nyomás miatt néptelenedett el. A világ egyik legnagyobb mozaik múzeumában több ezer négyzetméteren állítják ki a félelmetesen jó állapotban megmaradt leleteket. Szinte eredeti formájukban láthatók római villák padlózatai, freskók, szökőkutak, szobrok, melyek az ősi város leggazdagabb lakóinak otthonait díszítették.

Ihlara-völgy

Az Ihlara-völgy vagy Ihlara-szurdok Kappadóika történelmi szívében található, kb. 100 m-es mélységét a Melendiz-folyó vájta ki több ezer évvel ezelőtt. Természeti szépségéről és sziklába vájt, ősi templomairól, barlangjairól egyaránt nevezetes. Az Ihlara-völgy feltehetően a 4. században volt először lakott, kezdetben remeték és papok éltek itt elszigetelten, de a szurdok természetes védettsége egyre inkább vonzotta a keresztény hitre áttért embereket is, akik az őket birodalom szerte üldöző rómaiak elől találtak itt menedéket. Virágkorában 80.000 ember lakott a völgyben, nyomaikat hatalmas méretű barlanglakások, freskókkal díszített templomok őrzik. A bibliai témákat ábrázoló freskók érdekesen mutatják be a kereszténység terjedésének egyes fázisait is. A 6. században kialakított templomokon érezhető a szír és a perzsa hatás, a völgyben lejjebb pedig a bizánci befolyás tükröződik a lakásokon és templomokon. A völgy egyik legértékesebb emléke a Selime kolostor, ami bár semmiben nem hasonlít az európai kolostorokhoz, lenyűgöző látványt nyújt, a 10-12. században erődként is használták. Az Ihlara-völgy kb. 14 km hosszan több mint 4000 barlanglakást és 100 barlangtemplomot rejt.

Kaymakli földalatti városKaymakli földalatti város

Kappadókia földalatti városai közül Kaymakli az egyik legjelentősebb. A korai keresztények alapították a vallási üldözéssel szembeni védekezéshez, építésének célját nagyon jól szemlélteti szerkezete is, a város tele van alagutakkal, barlangokkal és labirintusokkal. Valószínűleg ez a világon valaha feltárt legnagyobb kiterjedésű földalatti város, melynek méretei mellett értékét még tovább növeli összetettsége, bonyolultsága is. Nem csak lakások voltak itt, de minden, ami egy hagyományos föld feletti városban is megtalálható: istállók, temetők, templomok és rengeteg tárolásra szolgáló helyiség. Kaymakli az UNESCO Világörökségek közé tartozik, építésének pontos ideje nem ismert, de a régészek a 4. századra teszik keletkezésének idejét. Hihetetlenül jó állapotban maradt fenn, a terület nagyjából 2 óra alatt bejárható.

Termessos

Magasan, a Güllük Nemzeti Park hegyeiben található a festői Termessos, Törökország egyik legszebb római és hellén kori települése. Az anatóliai szolomok alapították, hogy mikor, az nem ismert, de annyit tudni, hogy i.e. 333-ban a lakói már sikeresen tudták visszaverni Nagy Sándor támadását, később pedig a Római Birodalom része lett. Termessos büszkesége volt a 130-ban Hadrianus császár tiszteletére emeltetett lenyűgöző kapu, melyet a város jelentőségének csökkenése után, a 3. századtól már ritkábban használtak. Ennek köszönhetően maradt meg kivételesen szép állapotban, teljes domborművekkel, metszetekkel. A város színháza az egyik legfontosabb látnivaló a helyszínen. 4200 fős befogadóképessége mutatja, hogy építésének idején Termessos még kis népességgel rendelkezett, kevesebben élhettek itt, mint a szomszédos településeken. Gimnáziuma és változatos sírkövekkel díszített temetője szintén kiemelkedők. Ami alapvetően a legnagyobb előnye volt a városnak, annak esett áldozatul is. A természetes védettséget adó, sűrű lombozat befedte a Királyi Utat is, szinte lehetetlen kivenni, merre haladhatott. A város romjai több mint 1000 m-es magasságban fekszenek, egy meredek úton lehet megközelíteni, ahonnan káprázatos panoráma nyílik a nemzeti park területére.

Mi a véleményed? Szólj hozzá Te is!

Loading Facebook Comments ...

2 hozzászólás

  1. Kálmán András szerint:

    A cikk a számokkal túl nagyvonalúan bánik.

    Az Ihlara-völgy közel 700 (és nem többezer) barlanglakásában nem valószínű, hogy bármikor is elfért volna egyidejűleg 80.000 ember. Talán, ha azt írták volna, hogy “az idők folyamán összesen 80.000 ember élhetett itt” …

    A Kaymaklinál lévő földalatti város tagadhatatlanul érdekes, de a legnagyobb mind közül Derinkuyu.

    1. admin szerint:

      Kedves András!

      Ha tudna erre vonatkozólag hiteles forrást mutatni, akkor azt nagyon megköszönnénk és javítanánk, ha valami nem pontos.

      Köszönjük a hozzászólást!

Vélemény, hozzászólás?

Nézd meg ezeket is:
Kleopátra szigetén: Sedir-sziget

Bemutatkozik a török falusi turizmus: Dudas

Close